5. napirend

Urbán Istvánné polgármester elmondta, az elmúlt ülésen adott tájékoztatáshoz képest kevés új információ áll rendelkezésre az iskola helyzetével kapcsolatban. Elmondta, hogy megkeresték Csongrád város polgármesterét, ahol a kistérség 4 településének részvételével létrejön a társulás az oktatási feladatokra is. A polgármester úr azt a tájékoztatást adta, hogy a héten választ adnak a Gátér és a Csongrádi kistérség között létrehozandó esetleges oktatási társulás létjogosultságával kapcsolatban.

Csongráddal mindenképpen csak egy éves megállapodás megkötéséről lehet szó, ha az jogszerűen létrehozható. Hosszabb távon a Csongrádi kistérséggel való együttműködésnél is elkerülhetetlen lesz évfolyamok mozgatása.

A Közigazgatási Hivatal ugyanakkor nem támogatja a rövid távú, egy éves megállapodásokat, s az álláspontjuk szerint az átszervezésnek hosszú távú döntés eredményeként kell megvalósulnia.

A Constantinummal, mint egyházi intézménnyel való társulás ügyében megkeresték az Oktatási és Kulturális Minisztériumot s állásfoglalást kértek az ügyben, melyet a jegyző ismertet.

Kiskunfélegyháza képviselő-testülete ugyanakkor úgy döntött, hogy a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a alapján kívánja a az intézményfenntartó társulást létrehozni. Ebben a társulási formában a társulásnak nincs olyan döntéshozó szerve, mint a 9. § szerinti formánál előírt társulási tanács. Ebben a formában az irányítást Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata végezné, mint gesztor.

Mivel július hónapban vagyunk, az idő rendkívül sürget a döntés meghozására, mivel az ÖNHIKI tejes összegben történő lehívásának feltétele a szeptember 1-től megvalósuló nem önálló intézményfenntartás.

Toldi Zsolt jegyző elmondta, hogy a Constantinummal, mint egyházi fenntartó által működtetett intézménnyel való társulás ügyében kért szakmai állásfoglalás megérkezett, melyet ismertetett. (Jegyzőkönyvhöz csatolva.)

Az alapítványi iskolával kapcsolatban azt a tájékoztatást kapta, hogy egyrészt annak biztonságos működtetéséhez elő kell teremteni a fedezetet, támogatókat, szponzorokat kell felkutatni, akik hosszú távra vállalják a működési kiadásokhoz való hozzájárulást, másrészt szeptemberig az alapítványi iskola létrehozásának nincs esélye az ezzel kapcsolatos eljárás bonyolultsága miatt.

A Közigazgatási Hivataltól a Csongrádi kistérséggel való közös intézményfenntartás ügyében is kértek állásfoglalást, mely még nem érkezett meg.

Az óvodai intézményfenntartó társulás létrehozásával kapcsolatban a kiskunfélegyházi képviselőtestület a júliusi ülésén hoz döntést.

Az iskola, óvoda szeptembertől történő fenntartása módját igazolni kell az ÖNHIKI-vel való elszámoláskor.  Ha nem lesz társulásban ellátva a feladat, csatolni kell a társulási szándékot elutasító szomszédos települések képviselő-testületi határozatait.

A Kiskunfélegyházával létrehozandó társulás megállapodás-tervezetét a képviselők megkapták a célból, hogy véleményüket elmondják, javaslataikat megtegyék.

Urbán Istvánné polgármester elmondta, hogy minél korábban szükség volna a társulással kapcsolatos egyértelmű, végleges döntés meghozatalára, hiszen addig a véleményezési eljárás nem folytatható le. Mindaddig, míg a megállapodás nincs aláírva, lehetőség van a döntés felülvizsgálatára.

Toldi Zsolt jegyző elmondta, hiába keresték volna meg Csongrádot az intézményfenntartás ügyében korábbi időpontban, érdemleges választ akkor sem kaptak volna, mivel ott is most fejeződik be az oktatási rendszer átszervezése.

Fekte Antal képviselő elmondta, sajnos a mai világban minden a pénzről szól. A társulásban ellátott oktatási-nevelési feladatok esetén milyen többletforrásokra lehet számítani?

Toldi Zsolt jegyző elmondta, hogy a Kiskunfélegyháza és Gátér közötti társulásban a következő kiegészítő támogatások járnak: bejáró gyermekek után járó normatíva, mely a bejáró tanulók után vehető igénybe, ez Gátér esetében a 7-8. osztályt érintően 27 fő, de jár a társulásban részt vevő félegyházi iskolacsoport bármely intézményébe más településről bejáró gyermekek után is. Ennek összege 2007. évben 80 ezer Ft/fő. A társulás a bejáró gyermekek számának fele után is igényelhet támogatást, melynek éves összege szintén 80 ezer Ft/fő. Az iskolabusz megszervezésére is igénybe vehető plusz normatíva, mely 2007. évben éves szinten megint csak 80 ezer Ft/fő. További bevételi forrás a tagintézményi támogatás, amely a tagintézmény 1-4. évfolyamára járó gyermekek után igényelhető a költségvetési törvényben rögzített létszám elérése esetén, ez 2007. évben 70 ezer Ft/fő, illetve a kistelepülési tagintézményi támogatás a tagintézmény 1-4. évfolyamára járó gyermekek után igényelhető, s összege 30 ezer Ft/fő/év. A tagintézményi és a kistelepülési tagintézményi támogatás igénybevételének feltétele, hogy a tagintézmény 1-6. évfolyammal működjön. A 2007. szeptember 1-től történő feladatellátás esetén ezen támogatások időarányos része jár az idei évben.  Ez ~ 3 millió Ft-ot jelent az egész intézmény tekintetében. A bejáró gyermekek után 720 e Ft, iskolabuszos utaztatás 720 e Ft, tagintézményi támogatás 1 073 e Ft, kistelepülési támogatás 460 e Ft.

A plusz normatívák igénybe vételének feltétele az intézményfenntartó társulás létrehozása.

Fekete Antal képviselő véleménye szerint a városnak is szüksége van ránk, hiszen csak így tudja igénybe venni a kiegészítő normatívát.

Toldi Zsolt jegyző elmondta, az óvoda esetében a tagintézményi támogatás vehető igénybe a tagintézménybe járó gyermekek száma után, ha intézményi szinten a költségvetési törvényben előírt létszám teljesítésre kerül.

A Csongrádi kistérséggel esetlegesen létrehozandó társulással kapcsolatban nem ismertek a részletek. Ha helyben marad az oktatás, a működési kiadások, a fenntartás költsége változatlanul megmarad. Jelenleg a Csongrádi kistérségben az iskolai létszámok Csongrád iskolái miatt nem kényszerítik a kisebb településeket évfolyamok mozgatására, azonban ez idővel a gyermeklétszám miatt ott is be fog következni.

Tóth Gáborné gátéri lakos véleménye szerint Kiskunfélegyházán olyanok a gátéri csatlakozással kapcsolatos némely megnyilvánulások, amelyek elgondolkodtatták, hogy Csongrádra vigye-e inkább a gyermekét.

Oroszi Melinda képviselő kérdése, hogy az oktatáshoz fűződő jogok sérelme miatt milyen fórumhoz lehet fordulni?

Toldi Zsolt jegyző elmondta, hogy a közoktatási törvény szerint a társulás létrehozásával kapcsolatban az OKÉV által kijelöltek közül közoktatási szakértőt kell felkérni az aránytalan teher vizsgálatára, mely szakvéleményt meg kell küldeni a megyei önkormányzatnak a megyei fejlesztési tervvel való összhang vizsgálata céljából.

Oroszi Melinda véleménye szerint aránytalan lelki teher hárul a gyermekekre azáltal, hogy utolsó évük megkezdése előtt teljesen új környezetbe kerülnek, amely kihatással van teljesítményükre, melynek a továbbtanulásuk szempontjából nagy jelentősége van.

Farkas Márta képviselő véleménye szerint biztosan nem lesz könnyű feldolgozni a gyermekeknek, hogy bekerülnek egy városi iskolába, de úgy gondolja, hogy egy szakember sokat tud segíteni a nehézségek elviselésében. A lelki sérülések talán csak később fognak jelentkezni. Természetesen az lenne a legjobb, hogy itt maradhatnának a gyerekek.

Tóth Gáborné gátéri lakos véleménye szerint esetleg meg kellene próbálni a média segítségét kérni. Kereshetnénk egy szponzort, aki anyagilag támogatná az iskolát és megadná a hiányzó pénzt az intézmény fenntartásához.

Tóth Gábor gátéri lakos véleménye szerint támogatót és cégeket kellene megkeresni, hogy adjanak támogatást.

Oroszi Melinda képviselő véleménye szerint az önkormányzatnak meg kellene keresni például a Vodafone-t, hogy támogassa az iskolát.

Gulyás János József képviselő kérdése, a megállapodás-tervezetben a gátéri iskola úgy szerepel, hogy 1-6 évfolyamos iskolaként működik. Lehetséges lenne-e, hogy 8 évfolyamos iskolaként szerepeljen a megállapodásban? Véleménye szerint, amennyiben ebben a formában kerül aláírásra a megállapodás, úgy tovább az önkormányzatnak érdemi döntési joga nincs az intézménnyel kapcsolatban, s nem lesz beleszólása az iskolával kapcsolatos kérdésekbe.  A közös fenntartású intézmény költségvetéséről Kiskunfélegyháza dönt.

A létszám arányában a normatíván felüli költségeket külön megtérítteti az önkormányzattal.

Urbán Istvánné polgármester elmondta, hogy az intézményfenntartó társulás létrehozása esetén a gátéri intézmény csak 1-6 évfolyammal működhet, hiszen minden kiegészítő normatíva csak ebben az esetben jár.

Tóth Gáborné kérdése, ha mint magánember találna támogatót, aki hozzájárulna a működtetéshez, megoldható lenne-e, hogy 1 évig még önállóan működjön az intézmény? A jövő évtől már a többi településnek is társulnia kell és ebben az esetben Gátér nem lenne olyan kiszolgáltatott helyzetben.

Urbán Istvánné polgármester elmondta, hogy Gátér 1500 fő alatti ÖNHIKI-s település és a gyermeklétszám is kevés. Az idei évben az ÖNHIKI kényszerít a társulásra, jövő évtől viszont a közoktatási törvény is előírja, hogy azon iskoláknak, ahol a 7-8. évfolyamban nem éri el a tanulólétszám a 15 főt, tagintézménnyé kell válniuk, vagy az önkormányzatnak gondoskodnia kell a feladat iskolafenntartás nélküli megoldásáról.

Tóth Gábor elmondta, információja szerint Kiskunfélegyházán a szülői munkaközösségi ülésen elhangzott, hogy szét fogják szedni a gátéri gyerekeket, a mi 7-8. osztályunkat szétosztják, és Gátér ne várja el, hogy külön osztályt fognak indítani.

Feketéné Borbély Zsuzsanna iskolaigazgató elmondta, nagyon nagy a település kiszolgáltatottsága, és óriási nagy baj, hogy a Kiskunfélegyháza körzetében lévő kistelepülések nem fogtak össze. Ha létrejött volna a kistérségi szintű társulás az oktatásra, nem lennénk ilyen helyzetben.

Úgy érzi, túl van az önkormányzat a 24. órán, eltelik a nyár, és a tanévet indítani kell. Sok feladat vár ránk, s meg kell hozni a döntést, mivel sok határidős feladat van. Amennyiben nem születik időben döntés, úgy lehetetlen lesz a határidőket betartani.

A jegyző elmondta, hogy a Csongrádi kistérséggel is bizonytalan a társulás lehetősége. A Platán Utcai Általános Iskola igazgatójával folytatott beszélgetéskor azt az információt kapta, hogy nem fér be egy osztályba az összes 8. osztályos gátéri gyerek, s a 7. osztályosoknál is kérdéses ez. Minden valószínűség szerint két osztályba kerülnének szét a gyerekek, de erről felelőséggel még senki nem tud nyilatkozni, hiszen a főigazgatót ezt követően fogják megválasztani.

Tóth Gáborné gátéri lakos véleménye szerint a gyerekek egymással szemben nagyon gonoszak tudnak lenni, s a gátéri gyerekek emiatt nagyon hátrányos helyzetben lennének egy új közösségben.

Feketéné Borbély Zsuzsanna iskolaigazgató elmondta, mindenkinek tudnia kell, hogy jó megoldás nem születhet, csak kényszerdöntés. Azonban, ha nem születik döntés, nem tudja, hogyan tudják a tanévet megkezdeni.

Oroszi Melinda képviselő elmondta, örül annak, hogy a tervezetben foglaltak szerint a gátéri iskola épülete, felszerelése nem válik a félegyházi önkormányzat tulajdonává. Kérdése, hogy történt-e számítás részünkről, arra vonatkozóan, hogy mennyi megtakarítást fog jelenteni a társulás az oktatási kiadásokat illetően?

Toldi Zsolt jegyző elmondta, hogy az iskolai társulás létrejöttével az abban részt vevő önkormányzatok jogosultakká válnak a költségvetési törvényben meghatározott kiegészítő támogatásokra. Ez 2007. évben a bejáró 7-8. évfolyam oktatásával kapcsolatban kb. 720 e Ft többletet, a helyben maradó 1-6. évfolyamnál kb. 1,5 millió Ft többlettámogatást jelent és ehhez jön az iskolabuszos utaztatásra kapott támogatás 720 e Ft.  A két évfolyam bekerülésével pedagógus létszámtöbblet keletkezik, s a leépítés hosszabb távon eredményezhet megtakarítást. Az évfolyamszám csökkenésével valamelyik épületszárny esetében a fenntartási költségek csökkenése várható, mivel ott nem folyna tanítás, és csak az állagmegóváshoz szükséges kiadások jelentkeznének. Jelentősebb megtakarítás csak a következő évtől lesz érezhető.

Oroszi Melinda elmondta, hogy ha létrejön is a társulás, a szülő választása szerint oda viszi a gyerekét, ahová akarja.

Urbán Istvánné polgármester elmondta, hogy az önkormányzatnak biztosítania kell az oktatási feladatok ellátását.

Toldi Zsolt jegyző elmondta, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szerint az önkormányzatnak kötelező feladata az általános iskolai oktatásról, az óvodai nevelésről való gondoskodás. Amennyiben erre helyben nincs lehetőség, úgy más önkormányzatot kell megbíznia a feladat ellátásával.

Feketéné Borbély Zsuzsanna elmondta, nem tudják a szülők reakcióit megjósolni, hogyan döntenek gyermekeik iskoláztatásával kapcsolatban. A kényszerhelyzetet ebben az évben az ÖNHIKI jelenti. Ha az önkormányzatnak meglenne a működéshez szükséges pénze, nem lennénk ebben a helyzetben.

Tóth Gábor gátéri lakos kérdése, mennyi pénzt ad az állam az iskola működtetésére és mennyire lenne szükség?

Fekete Antal képviselő véleménye szerint az önkormányzat forráshiánya nem csupán az oktatási kiadásokból tevődik össze, hiszen ugyan úgy benne vannak az egész falu működésével kapcsolatos kiadások is. Idén a költségvetési törvény az oktatási-nevelési feladatok tekintetében hozza a kisebb, forráshiányos önkormányzatokat kényszerhelyzetbe.

Urbán Istvánné elmondta, a véleményezésre kiküldött anyagban szerepelnek a könyvtári tevékenység, a szociális és gyermekjóléti feladatok, és a belső ellenőrzés társulásban való ellátására szóló tervezetek is..

Tóth Gábor véleménye szerint a könyvtár működhetne az általános iskolában is és akkor nem kellene a művelődési ház nagy épületét fenntartani.

Toldi Zsolt jegyző elmondta, az önkormányzat 2007. évi költségvetési rendeletében az iskola, óvoda működésére előirányzott kiadás 88,4 millió Ft,  az önkormányzat 2007 évi kiadási előirányzata 163 m Ft, melyből a forráshiány 37 m Ft. Az oktatásra-nevelésre kapott állami támogatás még a felét sem fedezi az ezzel kapcsolatos kiadásoknak. Természetesen nem csak az iskolai kiadások miatt jelentkezik forráshiány. Sajnos az önkormányzatnak az állami támogatásokon kívül csak nagyon kevés bevétele keletkezik a működési bevételekből, helyi adókból. Ezeknek a bevételeknek egy részét az önkormányzat ugyanúgy az oktatási kiadásokra  fordítja.

Tóth Gábor véleménye szerint ha két tanárt kell elküldeni, azon semmit sem spórol az önkormányzat.

Farkas Márta  képviselő szerint ha valaki támogatná az iskolát legalább 50 mFt-tal, akkor biztosított lenne a működés, de ezért az összegért biztosan elvárásai is lennének a támogatónak.

Urbán Istvánné polgármester elmondta ezzel kapcsolatban, hogy egy szakközépiskola esetében a támogató cég az iskolából kikerülő szakemberek foglalkoztatási lehetőségével van ösztönözve. Egy általános iskolánál ilyen motiváció nincs, s csak jólelkűségből senki nem ad évente 20-30-40 millió forintot.

Tóth Gábor véleménye szerint a következő években az 5-6. osztályt is el fogják vinni.

Urbán Istvánné polgármester elmondta, a társulás esetén az egész intézmény évfolyamainak létszámát meg kell vizsgálni, s az egyelőre megfelel. Kérdés, hogy a jövőben hogyan tudja működtetni az önkormányzat a tagintézményként működő iskolát.

Tóth Gábor véleménye szerint Kiskunfélegyháza tudja, hogy a település forráshiánnyal küzd, s az érdeke azt diktálja, hogy ne tudja fenntartani az iskolát, amely rövidesen az 5-6. osztály elkerülését jelenti.

Toldi Zsolt jegyző elmondta, amennyiben ilyen marad a finanszírozás és ilyen kevés gyermek lesz, kérdéses lehet az 5-6. osztály helyben történő oktatása. Nehezíti az idei évben a helyzetet, hogy a benyújtott ÖNHIKI igénylést ~ 18 m Ft-tal küldte tovább a Kincstárjóváhagyásra, a rendeletben szereplő 37 m Ft-os, és az igénylésben már csak 27,4 m Ft-tal szerepeltethető hiánnyal szemben. Az önkormányzat minden hónapban munkabérhitelt kénytelen felvenni. Természetesen pályázik az önkormányzat a már korábban említett, működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatására is.

Elmondta, hogy minél előbb egyértelmű döntésnek kell születnie ahhoz, hogy a közoktatási törvényben előírt véleményeztetéseket időben le tudják folytatni.

Minden lehetőséget megpróbáltak felkutatni eddig is, és készek mindenre, ami jó irányba viszi az iskola sorsát. De csak azokkal a megoldási lehetőségekkel kell foglalkozni, amelyek valósak.

Ha tagintézménnyé válik a gátéri iskola, akkor a létszámot a társulásban részt vevő más iskolák évfolyamai gyermeklétszámának figyelembevételével közösen kell vizsgálni.  2008. szeptember 1-től azokon a településeken, ahol a 7-8. osztályban nincs meg a 15 fős osztálylétszám, és az OKÉV nem adott felmentést, gondoskodni kell az intézmény tagintézménnyé történő átalakításáról vagy a feladat iskolafenntartás nélküli megoldásáról. Ez azokat a településeket is érinti, amelyek nem küzdenek forráshiánnyal.

Ha az ülésen nem születik döntés a társulási formáról, akkor a július 16-i ülésen Félegyházán nem is foglalkoznak tovább a társulással.  Ettől kezdve kivitelezhetetlen, hogy szeptembertől társulásban működjön az oktatás.

Farkas Márta képviselő kérdése, mi történne akkor?

Toldi Zsolt jegyző elmondta az önkormányzat tovább működtetné intézményét és jövő évben az ÖNHIKI elszámolásánál vissza kellene fizetnie a 4 hónapra jutó oktatási-nevelési kiadásokra jutó részt, 2008-ban pedig már nem is igényelhetne kiegészítő támogatást az e feladatokra kiszámított kiadások után.

Tóth Gábor kérdése, mennyibe kerül éves szinten a művelődési ház egy évi fűtése, világítása és az ott foglalkoztatott dolgozó munkabére?

Toldi Zsolt jegyző elmondta, 2.574 e Ft előirányzat szerepel a költségvetési rendeletben a fűtés, világítás, telefon, könyvbeszerzés stb. kiadásokra és a dolgozó munkabérére.

Tóth Gábor véleménye szerint megszorítást lehetne tenni például az ingyen tankönyvek esetében is, lehetne korlátozni, hogy tényleg csak az kapja, aki rászorult.

Babar István kültag véleménye szerint a megállapodás tervezetből az látszik, hogy nincs kilépési lehetősége az önkormányzatnak, amennyiben elfogadja a megállapodást. Ezt az évet jó lenne önállóan végig vinni, azonban komoly pénzügyi okai vannak, amiért nem sok lehetőség mutatkozik erre. Jövő évben már a környező települések is rákényszerülhetnek a társulásra, hiába van pénzük.

Tóth Gábor véleménye szerint beruházót kellene keresni, aki társasházakat építene a községben és a városból kijönnének lakni az emberek. Tenni kellene valamit a lakosságszám növelése érdekében.  Az iskolai alapítvány támogatására szponzorokat kellene keresni, akik támogatnák azt, s kérni kellene a cégek dolgozóit is, hogy az adó 1 % -át is az alapítványnak adják.

Toldi Zsolt jegyző elmondta, hogy hosszú távú intézkedést jelent az előbb elmondott és jó ötletnek tartja, de a szeptembertől történő iskolafenntartás módjára akkor is döntést kell hoznia a testületnek.

Feketéné Borbély Zsuzsanna elmondta, valóban jó lenne, ha az iskolai alapítvány támogatására szponzorokat találnának. Ha valakinek van ilyen ismeretsége, keresse meg, s mindaddig, amíg az önkormányzat a megállapodást el nem fogadja, és az aláírásra nem kerül, még felülvizsgálható a döntés.

Azonban az idő rendkívül sürget, s valamilyen döntést produkálnia kell a testületnek a továbblépéshez.

Oroszi Melinda képviselő kérdése, hogy most kell döntenie a képviselő-testületnek a megállapodás elfogadásáról?

Urbán Istvánné polgármester elmondta, arról kell döntenie a testületnek, hogy a társulást a korábban meghozott határozatban szereplő, a társulási törvény 9. §-a létrehozandó és társulási tanáccsal működő forma helyett a 8. § szerinti, gesztor önkormányzattal, mint irányítóval működő formában hozza létre. Mivel nincs másik önkormányzat, amely az idei évben társulna és a félegyházi intézmény nagy létszámú, ezért a félegyházi képviselő-testület a 8. § szerinti, mint gesztor önkormányzat irányításával működő intézményfenntartó társulás létrehozásáról döntött. A megállapodásról most nem kell döntést hoznia a képviselő-testületnek.

Oroszi Melinda véleménye szerint nagyon kevés az idő és nagy súlya van a döntésnek.

Kis Illés képviselő kérdése, hogy ha ebben a kérdésben most döntenek, ez még nem jelenti a végleges elkötelezettséget? Szeretné tudni, mennyi pénzen múlik, hogy maradhat-e a 8 osztály, vagy nem.

Urbán Istvánné elmondta, nem csak ennek a határozatnak a meghozatalára van kevés idő, hanem az előttünk álló másfél hónap is nagyon kevés arra, hogy a társulással kapcsolatos eljárások lefolytatásra kerüljenek.

Ezzel a határozattal nem kötelezi el magát a képviselő-testület, a megállapodás egy másik ülés napirendje lesz.

A forráshiánya az önkormányzatnak 37 millió forint, s ha ez az összeg rendelkezésre állna, akkor nem volna szükség az ÖNHIKI-re. Amennyiben viszont a központi költségvetéstől igényel az önkormányzat kiegészítő támogatást, úgy az előírt feltételeknek – így az oktatási, nevelési feladatok nem önálló fenntartása – meg kell, hogy feleljen. Amennyiben mégis önállóan tartja fenn oktatási-nevelési intézményeit, úgy szeptembertől az erre az ágazatra jutó kiadások 4/12-ed részét, jövőre 8/12-ed részét vonják meg.

Nem ismeri a jövő évi pénzügyi adatokat, szeptembertől viszont változni fog a finanszírozás módja és a teljesítménymutatóval számított évfolyam-finanszírozás még kedvezőtlenebb lesz az önkormányzat számára. 

Ha megnézzük az oktatásra kapott normatívát, az kb. 50 %-át fedezi a költségeknek, s a másik 50 %-át a fenntartónak kell letennie.

Toldi Zsolt jegyző elmondta, ~ 36,8 mFt az állami támogatás az oktatásra és 86 m Ft az oktatással kapcsolatos kiadás. Az önkormányzat működését azonban összességében kell vizsgálni. Az ebben az évben prognosztizált forráshiány 37 mFt.

Tóth Gábor véleménye szerint szigorítani kellene a kiadásokon.

Urbán Istvánné polgármester elmondta, az önkormányzat eddig is takarékosan gazdálkodott.

A társulással kapcsolatban kényszerhelyzetben vagyunk, s minden lehetőséggel megpróbálkoztak, hogy menekülési utat találjanak az egy évre. A tanévet azonban indítani kell. Amennyiben a teljes évfolyamszámmal indítjuk a tanévet, akkor a kevesebb összegben kapott, illetve visszafizetendő ÖNHIKI támogatás miatt még bizonytalanabbá válik az önkormányzat működése. Ennek felvállalása nagyobb felelőtlenség lenne a képviselő-testülettől, mint a társulásban ellátott feladatellátás. Súlyos törvényi előírások vannak, amelyeket nem tudunk kikerülni.

Oroszi Melinda képviselő úgy érzi, ha most a társulás mellett döntenek és bekerül a 7-8 osztály Kiskunfélegyházára, ezzel az egész falu Félegyházától fog függeni. Nem tudja elfogadni, hogy nincs más megoldás.

Urbán Istvánné polgármester elmondta, már ismert az önkormányzati törvény módosításáról szóló tervezet, mely az önkormányzatok létszámának a csökkentését írja elő. A tervezetben az szerepel, hogy az 1000 fő alatti településeken kötelező a körjegyzőség létrehozása. Most még felette vagyunk egy kicsivel, de idővel erre is rákényszerülünk. A hatásköröknek a nagyobb településekhez történő tervezett átcsoportosításával a kisebb önkormányzatok sorsa teljesen kérdésessé válik.

Gulyás János József képviselő véleménye szerint olyan megoldást válasszon az önkormányzat, amellyel helyben tudja tartani az évfolyamokat. Meg kell próbálni az önálló működtetést, ha ez nem megy, azt követően úgy is Kiskunfélegyházához fogunk tartozni.

Urbán Istvánné polgármester elmondta, sajnos a kicsi települések létjogosultsága megkérdőjeleződik. Az a cél, hogy a kicsi települések, kicsi intézmények ne legyenek önállóak.

Farkas Márta képviselő véleménye szerint Magyarország jellegzetessége a sok kicsi falu.

Oroszi Melinda véleménye szerint akkor jobb, ha nem teszünk semmit és a település önállósága úgy szűnjön meg, hogy  minden problémáját is viselje a másik település.

Farkas Márta véleménye szerint a falu nyugalma még mindig megéri az emberek többségének, hogy itt maradjanak a településen.

Fekete Antal véleménye is az, hogy az élet az iskola átszervezése után sem szűnik meg a faluban.

Feketéné Borbély Zsuzsanna véleménye szerint nagy a kiszolgáltatottságunk, és ennek az oktatási átszervezésnek mi vagyunk a vesztesei.

Táborosi Ferencné óvodavezető véleménye szerint sajnálatos, hogy a szép iskola tönkremehet, s az egész tantestületre biztosan nem lesz szükség az esetleges 1-6. évfolyamos tagintézményben.

Tóth Gáborné kérése, hogy a Csongrádi kistérséggel való társulással kapcsolatban minél korábban kaphassanak tájékoztatást.

Urbán Istvánné elmondta, természetesen tájékoztatást fognak adni a lehetőségekről.

Gulyás János József kérdése, ha nem fogadják el a társulási megállapodást, akkor ez lehet-e elfogadható indok arra, hogy a társulás nem jött létre?

Urbán Istvánné polgármester elmondta, hogy a társulási törvény kimondja, hogy a társuló önkormányzatoknak a működtetésre vonatkozó szabályokat megállapodásban kell rögzíteniük.

Erről az önkormányzatoknak egyeztetniük kell. A megállapodás el nem fogadása - ha az abban foglaltak nem jogszabálysértők – nem mentesít a következmények alól.

Toldi Zsolt jegyző elmondta, a költségvetési törvényben az ÖNHIKI szabályozásánál még nincs rögzítve, mi alapján lehet felmentést kérni a nem önálló fenntartás előírás alól. Ugyanakkor Kiskunfélegyháza város elfogadta a csatlakozási szándékot, tehát erre való hivatkozással biztosan nem kérhető felmentés. 

Urbán Istvánné polgármester elmondta, a testületnek arról kell döntenie, elfogadja-e azt, hogy az intézményfenntartó mikrokörzeti társulás a társulási törvény 8. § szerint kerüljön létrehozásra. Ebben a társulási formában a kiskunfélegyházi általános iskola-csoportba tartozó tagintézmény lenne a Széchenyi István Általános Iskola, a társulás irányítója Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat képviselő-testülete, mint gesztor. 

A Csongrádi kistérséggel való társulás lehetőségével emellett mindenképpen foglalkozni kell.

Seres Balázs képviselő elmondta, Csongrádon egyeztetett az üggyel kapcsolatban, és az a véleménye, hogy a 8. § vagy a 9. § szerinti társulásnak is a felek megállapodásán kell alapulnia, s az ilyen megállapodások alapja a bizalom. Nem vonja kétségbe az elhangzottakat, de nem gondolja, hogy a megállapodás tartalmával nagyon hátrányos helyzetbe lehetne hozni településünket.

Urbán Istvánné polgármester véleménye szerint fontos, hogy a 9. vagy a 8. § alapján jön-e létre a társulás. A 8. § szerinti társulásban a gesztor önkormányzat az irányító, míg a 9. §  alapján létrehozott társulásban társulási tanács a döntéshozó szerv, melyben a társulásban részt vevő települések mindegyike szavazati joggal rendelkező pozícióban van.

Feketéné Borbély Zsuzsanna elmondta, a 8. § szerinti társulásban Gátér önkormányzatának korlátozott jogai lesznek az iskola működésével kapcsolatban.

Seres Balázs képviselő véleménye szerint ez a megállapodástól függ, és nagyon lényeges, hogy abban milyen feltételek kerülnek rögzítésre.

Gulyás János József véleménye, hogy teljes egészében Félegyháza irányítása alá kerül az iskola.

Urbán Istvánné elmondta, ahhoz, hogy egyáltalán a megállapodás tárgyalásáig eljusson a testület, határozatot kell hoznia a társulás létrehozásának módjával kapcsolatban.

Kérte a képviselő-testületet, szavazzanak arról, hogy aki egyetért, azzal, hogy a többcélú kistérségi önkormányzati társulás létrehozásáról szóló 42/2007. Önk. számú határozat 3. pontját akként módosítsák, hogy a Kiskunfélegyháza várossal létrehozandó intézményfenntartó mikrokörzeti társulást a a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló  1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a alapján, mint gesztor önkormányzat irányításával működő társulásként hozzák létre - a korábban megjelölt, ugyanezen törvény társulási tanáccsal működő társulást rögzítő 9. §-a helyett- kézfeltartással szavazzon.

Megállapította, hogy a képviselő-testület 5 igen szavazattal, 2 ellenszavazat mellett elfogadta a javaslatot és meghozta a következő határozatot.

57/2007. Önk.

A képviselő-testület 42/2007. Önk. számú határozatának módosítása

                                                                       H a t á r o z a t

                                   Gátér Község Önkormányzat Képviselő-testülete úgy határoz, hogy a többcélú kistérségi önkormányzati társulás létrehozásáról szóló 42/2007. Önk. számú határozatának 3. pontját akként módosítja, hogy a Kiskunfélegyháza várossal létrehozandó mikro-körzeti intézményfenntartó önkormányzati társulást az 1997. évi CXXXV. tv. 8. §-a alapján hozza létre.

                                   Határidő: 2007. július 5.

                                   Felelős: Képviselő-testület

A 3. rész ide kattintva olvasható.