A faluról röviden

Gátér a Dél-alföldi régióban, a Kiskunságon található. Autópályán, közúton és vasúton egyaránt könnyen megközelíthető.

A község határában a vándorlások nyomai már a honfoglalás korából fellelhetők. A kor legszebb emléke a bizánci származású női aranygyűrű, amelyet Exterde Tibor gátéri tanító tárt fel az egyik honfoglalás kori sírmezőből. Jelenleg gátéri leletként szerepel a budapesti Történeti Múzeumban.
A szomszédos községekből települtek ide az emberek, kizárólag magyarok. Az 1820-as évek táján épülhetett a csárda, amely a Csongrád-Kiskunfélegyháza és Kecskemét vásári útvonalon, valamint a Budapest-Szentes-Hódmezővásárhely-Szeged postakocsi-útvonalon állt. Vendégei vásározók, betyárok, postakocsi-utasok voltak. A feljegyzések szerint lóváltó állomás is volt, sőt Petőfi Sándor édesapja, Petrovics István is bérelte. Kedves felirattal csalogatta a vendégeket: „Itt a világ közepe, ha nem hiszi, jöjjön be.”
1880-ban épült az első iskola, amelyben egy tanító tanított. A települést később a szomszédos Pálmonostorához csatolták. A mindinkább fellendülő gazdasági élet, az önálló közigazgatás szükségességének a következményeként 1924. május 1-jén megalakult a mai önálló község, Gátér, amely nevét a falut átszelő érről, a Gát-érről kapta.
A lakosság száma a XX. század első felében az ötvenes évek végéig, a hatvanas évek elejéig növekedett, ettől kezdve folyamatos népességfogyás jellemző.

Gátér belterületi útjai szilárd burkolatúak, vezetékes vízzel és elektromos árammal szinte valamennyi lakás rendelkezik. 1992 óta a lakások mintegy 80%-ában a vezetékes gáz is bevezetésre került. 2003. április 1-jétől megoldódott a lakossági szilárd hulladék gyűjtése, 2005-től pedig lehetőség nyílik a szelektív hulladékgyűjtésre is.
A 2004. május 5-én tartott községi rendezvényen ünnepeltük Gátér független településsé válásának 80. évfordulóját, és erre az alkalomra készült el a falu címere is. A címer három részből áll. A jobb oldali pajzsrészben egy oroszlán látható, amely búzát és kukoricát tart a kezében, mutatva, hogy a településen élők mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoztak. A bal pajzson Szent Anna-oltár található, ami a templomhoz kapcsolódik. Az alsó harmadban pedig egy postakocsit ábrázoltak, két lóval. Ez jelzi azt, hogy valamikor a település megállóhely volt a postakocsi-útvonalon.

Gátéron dolgozik az ország egyetlen lovaspostása, aki a község külterületén 73 km-es útvonalon hordja lovaskocsival a küldeményeket. A kétkerekű homokfutót a Posta Rt. készíttette, a ló a postás tulajdona. Nem mindig közlekedik így, csak akkor, ha az időjárás viszontagságai, a nagy hó vagy belvíz miatt máshogy már nem lehet eljutni a környékbeli tanyákra.
A Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi területté nyilvánította a Fehér-tó gátéri részét. A területen sokféle védett vadmadár megfigyelhető. Jellemző vonuló madarak a darvak, a vadludak, récék és a parti madarak. Rendszeresen fészkelnek itt a gémfélék. 1999-ben a Természetvédelmi és Ornitológiai Tábornak a gátéri Fehér-tó biztosította a helyszínt. Közel 200 gyermek tapasztalhatta meg a természet közelségének élményét.

Római katolikus templomunk 1925-ben épült, gótikus stílusban, védőszentje Szent Anna. Minden évben Anna napkor, július végén tartjuk a templom búcsúját. A második világháború községünket is érintette. Az áldozatok tiszteletére 2001-ben emlékművet állítottunk.